Jön az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer (SPS)

2009. 07. 30.

Az állattenyésztők, valamint a gabona-, olajos-, fehérje- és rostnövények termelői jól járhatnak, a támogatási jogosultság nélküli földek tulajdonosai, illetve egyes kisgazdálkodók pedig rosszul.

Mennyiben lesz más?

A jelenlegi SAPS rendszer lényege, hogy mindig a földet használó kapja a támogatást. Ha a tulajdonos értékesíti termőföldjét, vagy a bérlő visszaadja a termőföldet a tulajdonosnak, akkor a támogatás együtt mozog a termőfölddel, és az új használóhoz kerül.

Az SPS rendszerben a termőföld utáni támogatásra való jogosultság önálló vagyoni joggá alakul, melynek jogosultja az, aki 2006-ban bármilyen jogcímen földhasználó volt és támogatást igényelt.

Szorít az idő

„Ha augusztus elsejéig nem jelenti be a kormányzat, hogy az SPS-t kívánjuk alkalmazni Magyarországon, akkor marad a jelenleg meglévő támogatási rendszer, amely a felhívást aláíró agrárszervezetek szerint az állattenyésztési ágazatoknak hátrányos lenne” - tájékoztatott Téli Róbert, a Magyar Agrárkamara főosztályvezetője.

Az MTI értesülése szerint az Alkotmánybíróság a szakértői anyagok elkészültével, ősszel tárgyalja majd az SPS bevezetéséről és működtetéséről szóló törvénnyel kapcsolatos államfői beadványt.

A kormány eközben mai ülésén zöld utat adott az SPS-nek. A döntésről szóló értesítést csütörtökön, vagy pénteken küldik el Brüsszelbe, az unió illetékeseinek. Ha tehát az Alkotmánybíróság rábólint a bevezetést lehetővé tévő törvényre, 2010. január elsején bevezetésre kerül az egységes támogatási rendszer.

SPS – kinek jó, kinek nem?

"Az agrárszervezetek jelentős része szerint azért szükséges az SPS bevezetése, mert ez az uniós jogszabállyal összhangban történelmi bázison állapítja meg a támogatási jogosultságokat, azonban a Top-up rendszer (kiegészítő nemzeti területalapú támogatás) alapján az állattenyésztési ágazatokat preferálja a szubvenció mértékének meghatározásakor.

A támogatási rendszer a gabona-, olajos-, fehérje- és rostnövények termelőit is előnyben részesíti, mert ők is rendelkeznek úgynevezett történelmi bázisjoggal, amelyet az elmúlt év során a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) nyilvántartásba vett és kiosztott a termelőknek. Ezek figyelembevételével állapítanák meg az SPS támogatás mértékét" - magyarázza a rendszer működését Téli. Eszerint azoknak a gazdálkodóknak nem volna előnyös az átállás, akik nem tartanak állatállományt, és nem termesztenek gabona-, olajos-, fehérje- illetve rostnövényeket.

A Magosz szerint azonban rosszabbul járhatnak azok a földtulajdonosok is, akiknek a termőföldjét 2006-ban bérlő használta, adott esetben ugyanis a bérlő a bérleti szerződés lejártával a támogatási jogosultságot nem köteles visszaszármaztatni a tulajdonosnak: azt maximum két évig megtarthatja, rendelkezhet vele, értékesítheti azok felé, akik támogatási jogosultság nélküli földet használnak. "A törvényjavaslat ezáltal megvonja a tulajdonos rendelkezési jogát, megsértve a tulajdonhoz való jog alkotmányos alapjogát" - áll a Magosz és a Fidesz Sólyom Lászlónak küldött korábbi levelében.

Tönkremenő kisgazdaságok és spekulatív földvásárlás?

A MAÉT szerint az októberben elfogadott "SPS-törvény", amely szerint a támogatások egy része vagyonértékű jogként függetlenedik a tulajdontól, a földtulajdon értékvesztését eredményezi, ez pedig a kisgazdaságok egy részének tönkremeneteléhez, termőföldjük kényszereladásához vezethet.

"Ebben az esetben a spekulatív tőke olcsón vásárolhatná fel a mezőgazdasági területeket, amelyeket 2011 után az EU előírásinak megfelelően megnyíló magyar földpiacon busás haszonnal értékesíthet" - mutat rá a MAÉT közleménye.

Ha nem lesz a tulajdonosnak támogatási joga, Téli Róbert szerint is előfordulhat, hogy átmenetileg valamivel alacsonyabb értékűnek tekinti a vevő az ingatlant, ám szerinte ez a támogatásként járó összeget illetve a termőföld árát figyelembe véve nem jelent majd nagyobb értékbeli eltérést. "Ha figyelembe vesszük, hogy egy hektár termőterületre az idei évben nagyjából negyvenháromezer forint támogatást lehet igényelni, és most egy hektár szántó értéke - termőhelytől és országrésztől függően - kétszázezer forinttól egymillió forintig is terjedhet, nem tűnik olyan jelentősnek az értékbeli eltérés" - vélekedik Téli Róbert. Tájékoztatása szerint az SPS bevezetése után azokra a földekre is jár majd szubvenció, amelyekhez nem kapcsolódik támogatási jogosultság. Ha valaki ilyen földet vásárol, a nemzeti tartalékból igényelhet szubvenciót a területre.

forrás: Origo